DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2025, 17(3):75-103

Co-Existing Spatial Concepts around the Carpathian (Pannonian) Basin

Márton Pétia
a University of Pannonia, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10., peti.marton@htk.uni-pannon.hu; Research Institute for National Strategy, 1054 Budapest, Nagysándor József u. 8., Hungary


The Carpathian Basin (or Pannonian Basin) exhibits undeniable unity in physical geographical terms, such as topography, hydrography, and biogeography. This natural cohesion is universally acknowledged, even by representatives of differing ethnic and national backgrounds, but it is also true that social, economic, and urban spatial processes also spectacularly cross national borders in the region. However, this spatial unity does not extend to historical, cultural, political, social, or economic dimensions, where ethnic and national perspectives take precedence. For Hungarians, the Carpathian Basin represents a more integrated historical and spatial concept, while other state-forming nations in the region do not centre their territorial identities around it. Multilateral cooperation initiatives in Central and Eastern Europe – such as the Carpathian Convention, Carpathian Euroregion, EUSDR, EUSCR, V4, 3SI – do not prioritize the Carpathian Basin as a cohesive unit. Instead, their focus is often shaped by broader regional interests and the foreign policy agendas of powerful actors, particularly Poland, rather than by tailored strategies for the Carpathian area itself. Despite this, a distinct regional identity is observable among Austrians, Ukrainians, Romanians, Serbs, and Slovenians living in and around the Carpathian Basin. This identity, although not consciously rooted in the collective memory of the historical heritage of the Kingdom of Hungary, arises from certain regional characteristics, including the unique historical and cultural development of these peoples’ communities located in the Carpathian Basin, which differs from the others. These phenomena are common large-scale regional features independent of national and ethnic borders, but they rather reflect contemporary Central and Eastern European and general regional dynamics than a direct distinct connection to the Carpathian Basin.

Keywords: territorial identity, spatial conceptualization, Carpathian Basin, Pannonian Basin, Central and Eastern Europe

Published: December 26, 2025  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Péti, M. (2025). Co-Existing Spatial Concepts around the Carpathian (Pannonian) Basin. DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 17(3), 75-103
Share...
Download citation
  • BibTeX (.bib)
  • Bookends (.ris)
  • EasyBib (.ris)
  • EndNote (.enw)
  • EndNote 8 (.xml)
  • ISI WoS (.isi)
  • Medlars (.medlars)
  • Mendeley (.ris)
  • MODS (.xml)
  • Papers (.ris)
  • RefWorks (.txt)
  • RefManager (.ris)
  • RIS (.ris)
  • MS Word (.xml)
  • Zotero (.ris)
    • Open full article

    References

    1. Ablonczy, B. (2004). A leghűségesebb nemzet és a völgygátak. Teleki Pál a ruszinokról és az Északkeleti Felföldről. In Fedinec, C. (Szerk.), Kárpátalja 1938-1941 (pp. 147-155). TLA Kiadó.
    2. Andrási, D. (2020). Az 1868-as nemzetiségi törvény és a magyar-horvát kiegyezés. Erdélyi Jogélet, 2, 141-150. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2020.02.07 Go to original source...
    3. Bende, K. M. (2013). Magyarország a horvát általános iskolai történelem tankönyvekben. Könyv és nevelés, 15(2), 2-12.
    4. Benyhe, I. (2018). Magyarország helyzete és ami abból következik. 1. rész. Magyar Szemle. Új folyam, 27(9-10), 23-30.
    5. Bindorffer, G. (2007). Etnikai, nemzeti és kétnemzeti identitás - Előszó. In Bindorffer, G. (Szerk.), Változatok a kettős identitásra - kisebbségi léthelyzetek és identitásalakzatok a magyarországi horvátok, németek, szerbek, szlovákok, szlovének körében (pp. 7-15). Budapest: Gondolat Kiadó.
    6. Boda, M. (2021). Egy magyar geopolitikai elmélet a két világháború között: a naturalizált szentkorona-eszme. Hadtudományi Szemle, 14(4), 53-64. https://doi.org/10.32563/hsz.2021.4.5 Go to original source...
    7. Balogh, P. (2021). The concept of the Carpathian Basin: Its evolution, counternarratives, and geopolitical implications. Journal of historical geography, 71, 51-62. https://doi.org/ 10.1016/ j.jhg.2020.12.003 Go to original source...
    8. Cholnoky, J. (1914). Magyarország természetes déli határa. Magyar Figyelő, Vol. IV., 432-437.
    9. Conea, I. (1941). Transilvania, inimă a pământului și statului românesc. Geopolitica și geoistoria, 1, 18-34.
    10. Csernicskó, I., & Fedinec, C. (Szerk.) (2019). "Ruszin voltam, vagyok, leszek..." Népismereti olvasókönyv. Budapest: Charta XXI. Egyesület-Gondolat Kiadó.
    11. Dövényi, Z. (Szerk.) (2016). A Kárpát-medence földrajza. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630598026. Go to original source...
    12. Dumitrescu, L. (2024). The Three Seas Initiative and Romania's Grand Behaviour in the Black Sea Area: Change and Continuity. Central European Journal of International and Security Studies, 18(3), 39-60. https://doi.org/10.51870/TPJF6502. Go to original source...
    13. Fedinec, C. (2009). Milyen legyen a ruszin autonómia? A kárpátaljai vajdaság ügye. Magyar Kisebbség, 14(1-2), 106-120.
    14. Fejes, L. (2011). A Kárpát-medence: Hungarikum! Egyedül vagyunk a Kárpát-medencében? Nyelv és tudomány - nyest.hu https://m.nyest.hu/hirek/egyedul-vagyunk-a-karpat-medenceben
    15. Fejes, N., & Miklós, G. (2019). Az ukrán kisebbségkorlátozó intézkedések geopolitikai vonatkozásai. In Nagy, S., & Salamin, G. (Szerk.), Geopolitikai tényezők hatása a Kárpát-medencei magyar oktatási struktúrákra (pp. 18-47). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem GEO Intézet.
    16. Fodor, F. (1928). A trianoni szerződés földrajzi megvilágításban. In Apponyi, A., Igazságot Magyarországnak. A trianoni békeszerződés következményeinek ismertetése és bírálata (pp. 350-351, 377-378). Budapest: Magyar Külügyi Társaság.
    17. Fodor, I., & Gálosi-Kovács, B. (2019). A Kárpát-medence határokon átnyúló természeti értékei. In Gál, Z., & Ricz, A. (Szerk.), A környezet és a határok kutatója (pp. 39-51). Regionális Tudományi Társaság, Szabadka.
    18. Font, M. (2020). A Kárpátokon innen és túl: A Magyar Királyság és a Halicsi Fejedelemség határa a 11-13. században (avagy hol lépte át országa határát a magyar király útban Halics felé?) [Here and Beyond the Carpathians The Borders of the Hungarian Kingdom and the Principality of Galicia in the 11-13th Centuries (Where Did the Hungarian King Pass the Border of his Realm on his Way to Galicia?)]. PONTES, 3(1) (szeptember), 47-68. https://doi.org/10.15170/PONTES.2020.03.01.02. Go to original source...
    19. Gasparics, J. (2014). A muravidéki magyarok nyelvhasználata és nyelvváltozatai. Doktori értekezés. Budapest: ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola.
    20. Göncz, L. (2020). Impériumváltás a Mura mentén: Az első világháború utáni események jellege és summázása - száz év távolából. Hitel, 2020 (június), 31-46.
    21. Hardi, T., Hajdú, Z., & Mezei, I. (2009). Határok és városok a Kárpát-medencében. Győr-Pécs: MTA RKK.
    22. Hajdú, Z. (2004). Carpathian Basin and the Development of the Hungarian Landscape Theory until 1948. Pécs, Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences. Discussion Papers 2004 (44), 5-47.
    23. Hajdú, Z. (2008). A Kárpát-medence államosodási folyamatainak változásai és történeti földrajzi elemzésük. Korall, 9(31), 75-100.
    24. Hajdú, Z. (2015a). A Kárpát-medence geopolitikai helyzete. In Fábián, A., & Bertalan, L. (Szerk.), Otthon a Kárpát-medencében. Területfejlesztési Szabadegyetem 2011-2015 (pp. 45-73). Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó.
    25. Hajdú, Z. (2015b). Földrajzi terek, térközösség vállalások a Kárpát-medencében. In Hardi, T. (Szerk.), Terek és tér-képzetek: Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában (pp. 13-64). Somorja-Győr: Fórum Kisebbségkutató Intézet-MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete.
    26. Horeczki, R., & Szilágyi, F. (2025). Regionális integráció a Schengeni-bővítés tükrében: A magyar-román és a magyar-horvát határszakaszok összehasonlító vizsgálata. Tér és társadalom, 39(4), https://doi.org/10.17649/TET.39.4.3652 Go to original source...
    27. Horkay, N., Péti, M., & Sütő, A. (2015). Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030. In Bali, J. et al. (Szerk.), NSKI Annales 2014 (pp. 9-18). Budapest: NSKI.
    28. Iątok, R., & Plavčanová, D. (2015). Geostrategic Position of Slovakia (selected issues). European Journal of Geopolitics, 3, 4-20.
    29. K. Lengyel, Z. (2017). Magányos transzilvanizmus - A kettős kudarcba bukott eszme. Kommentár, 3, 70-74.
    30. Kalmár, G. (1942). Magyar geopolitika. Budapest: Stádium.
    31. Kollai, I. (2005). Kötöttségek és lehetőségek a szlovák Európa-politikában 1993-2004. Külügyi Szemle, 4(1-2), 157-180.
    32. Khusainov, R. V., Lisnik, A., Zatrochova, M., Babiuk, A., & Mashkov, K. Y. (2023). Economic and legal bases of the Carpathian Euroregion development during the COVID-19 pandemic (Hungary, Slovakia, Poland, Ukraine). Journal of Innovation and Entrepreneurship, 12. https://doi.org/10.1186/s13731-023-00303-1. Go to original source...
    33. Lewkowicz, Ł. (2024). Securitization of Cooperation: The Three Seas Initiative in the shadow of the Russian-Ukrainian war. UNISCI Journal, 22(66), 195-203. https://doi.org/ 10.31439/UNISCI-217. Go to original source...
    34. Lukács, I. (Szerk.) (1996). A vend kérdés. Budapest.
    35. Maslov, Y. (2018). The EU Strategy for the Danube Region as an Inclusive Form of Cross-Border Economy. Baltic Journal of Economic Studies, 4(5), 200-208. https://doi.org/10.30525/2256-0742/2018-4-5-200-208. Go to original source...
    36. Megyesi, Z., & Péti, M. (2022). Nemzetközi mobilitási magatartás és lehetséges járványhelyzeti jövője a Kárpát-medencei magyarság körében, 2020. Területi Statisztika, 62(6), 698-731. https://doi.org/10.15196/TS620604 Go to original source...
    37. Mehedinti, S. (1943). Qu'est-ce que la Transylvanie? București.
    38. Mihăilescu, V. (1936). România. Geografie fizică. Bucureşti: Ateliere Grafice SOCEC & Co.S.A.
    39. Mitrofanenko, T., Varga, A., & Zawiejska, J. (2020). Toward Stronger Integration of Education for Sustainable Development Into the Carpathian Convention Activities: Reflection on the Process and Outlook. Mountain Research and Development, 40(4), 1-14. https://doi.org/10.1659/MRD-JOURNAL-D-20-00025.1. Go to original source...
    40. Péti, M., & Mozga, G. (2023). Problem of Potential? Native Ethnic Minority Communities in Development and Spatial Policies. Hungarian Journal of Minority Studies, Vol. VI, 31-62.
    41. Nagy, L. (1998). Security Concepts of the Visegrad Countries. Atlantisch Perspectief, 22(8), 9-14.
    42. Ocskay, G. (2016). Policy environment. In Svensson, S. & Ocskay, G. (Ed.), Overview of the EGTCs around Hungary (pp. 27-42). Central European Service for Cross-Border Initiatives, Budapest: Observatory of Borders. ISBN 978-963-12-6743-3
    43. Orzelska-St±czek, A. (2024). The Three Seas Initiative as an opportunity and a challenge for small states. In Bajda, P. (Ed.), Small states within the European Union. Challenges - dilemmas - strategies (pp.127-150). Wydawnictwo Akademii Wymiaru Sprawiedliwo¶ci. https://doi.org/10.4324/978100. Go to original source...
    44. Palkó, K. (2009). Mesterségesen létrehozott területi egység - regionális identitás (?) Burgenland példája. Tér és Társadalom, 23(4), 207-224. DOI: 10.17649/TET.23.4.1284. Go to original source...
    45. Pantić, M., Maricic, T., & Milijić, S. (2022). Implementation of the Carpathian convention in Serbia-the analysis of sustainability aspects. Journal of the Geographical Institute "Jovan Cvijic", SASA, 72, 33-49. https://doi.org/10.2298/IJGI2201033P Go to original source...
    46. Péti, M. (2014). Magyarország Partnerségi Megállapodása 2014-2020: A területfejlesztés és gazdaságfejlesztés megújításának újabb lépése. Falu Város Régió, 2, 12-22.
    47. Péti, M., & Szalóky-Hoffmann, C. (2016). Geostrategic Context of Networking of National Minority Communities in Territorial Cooperation Programmes of the EU. Deturope, 8(3), 156-169. https://doi.org/10.32725/det.2016.028 Go to original source...
    48. Péti, M., Salamin, G., Nemes, Z., Pörzse, G., & Csicsmann, L. (2024). Asymmetric patterns in territorial cooperation between core and periphery: The participation of Central and Eastern Europe in transnational and interregional cooperation programmes. The Geographical Journal, 190(4). https://doi.org/10.1111/geoj.12574. Go to original source...
    49. Prinz, G., & Teleki, P. (1937). A magyar munka földrajza - Magyar földrajz. Magyar föld, magyar faj 2. Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Nyomda.
    50. Rácz, S. (2017). Main characteristics of Hungarian-Croatian political relations and cross-border co-operations. Geographica Pannonica, 21(1), 54-67. DOI: 10.5937/GeoPan1701054R. Go to original source...
    51. Rácz, S. (2023). Urban Development in Serbia - The Economic Positions and Development Processes of Major Cities. Deturope, 15(2), 48-65. https://doi.org/10.32725/ det.2023.012. Go to original source...
    52. Salamin, G. (2021). A tervezés változó formái az új governance korában: a területi és várostervezés 21. századi európai átalakulási trendjei. Századvég, 1(1), 57-99.
    53. Salamin, G. (2023). The mapping of forms of spatial planning: An instrument-oriented tool for the international comparison of spatial planning activities. European Spatial Research and Policy, 30(1), 55-78. https://doi.org/10.18778/1231-1952.30.1.03 Go to original source...
    54. Salamin, G. (2024). Towards a European model of spatial planning: an attempt to grasp the intellectual content of Europeanisation as reflected in European spatial planning documents. Deturope, 16(3), 145-171. https://doi.org/10.32725/det.2024.015. Go to original source...
    55. Scott, J. W., & Hajdú, Z. (2022). The Carpathian Basin as a 'Hungarian neighbourhood': imaginative geographies of regional cooperation and national exceptionalism. Eurasian Geography and Economics, 63(6), 753-778. https://doi.org/10.1080/ 15387216.2022.2082995 Go to original source...
    56. Stańczuk-Olejnik, K., & Szacawa, D. (2024). The European Union Strategy for the Carpathian Region (EUSCARP): the idea, actions, and perspectives. In Szacawa, D. (Ed.), International cooperation in the Carpathian Region: from regional cooperation structures to the European Union macro-regional strategy (pp. 47-61). Policy Papers 12/2024,. Instytut Europy ¦rodkowej.
    57. Stankovicsné Szendi, A. (2020). A muravidéki magyar szórványközösség területi identitása. Doktori értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Demográfia és Szociológia Doktori Iskola.
    58. Szász, J. (2016). Nemzetstratégiai lépések a fejlesztéspolitikában: a külhoni támogatáspolitika és a magyar-magyar együttműködések új lehetőségei. In Duray, M., Kulcsár, L., & Szász, J. (Szerk.), Együttműködési lehetőségek a Kárpátok térségben (pp. 6-10). Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet.
    59. Teleki, P. (1931). Időszerű nemzetközi kérdések a politikai földrajz megvilágításában. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
    60. Tóth, S. (2009). A román politikai gondolkodás geopolitikai alapjai. Doktori értekezés. Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola.
    61. Turșie, C. (2015). Macro-regional Strategies of European Integration. What can the Danube Region Learn from the Baltic Sea Region?. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 183, 1-10. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2015.04.839. Go to original source...
    62. Uąiak, J. (2020). Visegrad Group as institution for Central European cooperation: Ups and downs of small international organizations. UNISCI Journal, 18(54), 9-28. https://doi.org/ 10.31439/UNISCI-95. Go to original source...
    63. Vasas, G. (2000). A ruszin autonómia válaszútjain (1939. március-szeptember). Aetas, 4, 64-88.
    64. Vlădescu, G. (1868). Elemente de Geografie pentru Classe II-i a III. primara. București: Ed. a treia-spradecea.
    65. V4+2 (2014). Common Spatial Development Strategy of the V4+2 Countries, Institute for Spatial Development, the Czech Republic, Brno, 2014 https://www.v4plus2.eu/en/
    66. Zochowska, B. A. D. (2013). Euroregions: Emerging New Forms of Cross-Border Cooperation. In A. Lechevalier, & J. Wielgohs (Ed.), Borders and Border Regions in Europe: Changes, Challenges and Chances (pp. 71-94). transcript Verlag. Go to original source...

    This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.


    Return to the content